Ebbe halnak bele a hazai kisvállalatok: kevesen értik a krízis lényegét

Alig lábaltunk ki az egyik válságból, máris itt a másik. Egy friss kutatás szerint a KKV szektor háromnegyedét negatívan érinti krízis, és a cégek több mint fele vár komoly visszaesést. De vajon melyik az a vállalat, amelyik túl tudja élni, és kik lesznek azok, akik végleg elbuknak? Jagodics Rita, a Kereskedelmi Marketing Trendek ügyvezetője adta meg a választ ezekre a kérdésekre. Interjú.

Pénzcentrum: Hova fordulhat ma, ilyen körülmények között hiteles információért egy KKV vezetője, ha bizonytalannak érzi a cége helyzetét?

Jagodics Rita: Ez egy bonyolult kérdés, hiszen egyáltalán miben bizonytalan a cégvezető? Költsön, vagy ne költsön; tartalékoljon inkább? Vegyek fel hitelt? Merre menjen? Milyen üzleti modellek működnek? Rengeteg területet érinthet a bizonytalanság: financiális területet, üzleti modellt, munkaerő megtartását, a kormány által bejelentett intézkedések körüli helyzetet, vagy éppen mikro- és makrokörnyezetet. De valójában most minden bizonytalan, mintha egy teljesen idegen, ismeretlen helyen lenne az ember. Mindent a nulláról kell kezdenie, borzalmasan nehéz, de ezt a tényt el kell fogadni: semmi sem működik már úgy, mint korábban.

„Minden amit időszakosan, egy évre eltervezett a vállalat, azt most egyszerre kell megcsinálni. Átnézni a pénzügyeket, a munkabéreket.”

Brian Tracy-nek volt egy könyve, A Töréspont, abban felvázolt egy képzeletbeli helyzetet: leég az irodád és át kell költözni szembe egy fele akkorába. Milyen embereket viszel magaddal? Kiket viszel magaddal? Milyen termékeket tartasz meg? Milyen beszállítókat tartasz meg? És ez a helyzet most a való életben is. Minden, amit eddig a menedzsment trénerek, cikkek javasoltak azzal kapcsolatban, hogy mit lépj, mit csinálj, milyenné válj, az most élessé vált, nem lehet tovább halogatni.

Na, de kihez is kell fordulni?

Elsősorban mindenki önmagához, a számaihoz forduljon. Informálódjon a várható bevételekről, kiadásokról, és hogy hány hónapig tudja finanszírozni a működést? Csináljon terveket, és ne csak optimistát, egy nagyon pesszimistát is! Ezen kívül meg kell nézni a különböző üzleti modelleket, és magát az iparágat: mindenkinek látnia kell tisztán, hogyan áll a többiekhez képest az ágazatban.Nagyon kevés cégnek van tartaléka, szinte még csak most jöttünk ki egy válságból, éppen ezért fontos lenne, hogy senki ne olyat húzzon ki a cég működésének rendszeréből, ami a termeléstől veszi le a lényeget, és ne is a költségek szabdalásával kezdje, hiszen lehet, hogy úgy változik az üzleti modell, hogy az embereire szüksége van. Mindenkit arra bíztatnék, hogy most negatív dolgokkal ne foglalkozzon (a pesszimista üzleti terven túl), mert azok visszavesznek a kreativitásból. Én mindezek átgondolása után hoznék csak döntést. Utána jöhet aztán a bank: mára megnyíltak már olyan lehetőségek, amelyeken keresztül lehet érdeklődni, informálódni, jó egyezségeket kötni – akár különböző átmeneti hitelekkel, kölcsönökkel. Érdemes megnézni, hogy milyen stratégiai, együttműködő partnerekhez lehet fordulni a túlélésért. Emellett pedig termesztésen a beszállítókkal is érdemes egyeztetni.

Mi kell ahhoz, hogy egy KKV túlélje mindezt, és a lehető legminimálisabb veszteséggel kerüljön ki belőle?

Egyszerre kell foglalkozni az új üzleti modellek megtalálásával és a költségcsökkentéssel. Pár fontos további javaslat:

ne a költségek csökkentésével kezdjük, mert az általa okozott negatív hangulatban nehéz az üzleti modellel foglalkozni. Illetve olyan költséget is csökkenthetünk (pl. munkatárs elküldése, szoftver lemondása), amely esetleg szükséges az új üzleti modellben.

gondolkodjunk online rendszerekben, online konferenciában, videóban, amely képes helyettesíteni akár az értékesítőt és eladót

eljött az idő az érdeklődők (lead-ek) szerzésére, ugyanis a fizetőképes kereslet is az interneten elérhető, akiket eddig nehezen tudtunk megcélozni.

az elkövetkező időszakban rekord mennyiségű videót és cikket fognak megnézni az emberek az interneten:készítsük elő online rendszerünket, rendezkedjünk be hosszú távra online kereskedelemre és online automatizmusokra.

Mely az a szektor a fent említett kutatás szerint amelyre pozitívan hatott a kialakult veszélyhelyzet?

Ez nem egy konkrét szektor volt – pontosabban nem feltétlenül csak egy szektor. Mindenkit valamilyen szinten negatívan érint, akár még egy egészségügyi szolgáltatót is, hiszen a kollégáknak többletmunkát, költséget jelent a krízis. Az abszolút nyertesei azok, akik valamilyen megoldást tudnak kínálni a kialakult helyzetre. Lehet ez egészségügyi cég, táplálékkiegészítők, házhozszállító cégek, informatikai cégek, élelmiszeripar, FMCG szektor nagy része. Home office-hoz köthető megoldások nagy eséllyel jól sülnek el. Most azt látjuk, hogy a nem nagy értékű, otthonhoz kapcsolódó termékek mennek. Az említett 7,4 százalék nem kifejezetten nyertes, hanem nála lehet akár pozitív hatása is a veszélyhelyzetnek, ők azok akik azonnal tudtak terméket és szolgáltatást fejleszteni, amivel tudják támogatni a helyzetet, e-learning, home office szoftver, online üzleti klub stb.

Kik leszek a mostani helyzet nagy nyertesei/vesztesei?

Két példa jut eszembe: elmentünk a minap egy kis étterembe, kérdeztük, hogy bezárnak-e vagy nem, lesz-e házhozszállítás. Azt mondták, hogy nem, mert nem éri meg. Nem sokkal később meg hallgatom a rádiót este, ahol egy fiatal srác arról beszél, hogy nagyon fáradt, mert ennyi kiszállítása még soha nem volt. Ugyanarról a dologról teljesen másféleképpen gondolkodnak. Van, aki nem akar házhoz szállítani, mert nem éri meg, holott közben csúcsra jár a házhozszállítás. Ennek pedig két nyertese is lesz: az egyik, aki tényleg tudja biztosítania azokat a termékeket, ami szükséges otthonra, valamint aki gyorsan át tud állni. Vesztese pedig az, aki feladta, vagy aki nem bírja finanszírozni a gazdaság meggyógyulásáig a cégét. Hiába küld el 3-4 embert, nehezen áll vissza, felvenni, betanítani ugyanis drágább.

Számíthatunk, ha igen, melyik szektorban tömeges/nagy számú elbocsátásokra?

Turizmus, vendéglátás, személyszállítás, kozmetikus, fogászat, szépségápolás. luxustermékek, autóipar-  hasonlóan, mint a legutóbbi gazdasági válságban.

Forrás: penzcentrum.hu

2020.04.03.

7 dolog, amit tehetsz, hogy a koronavírus alatt is működőképes maradjon a vállalkozásod

A koronavírus terjedése nagy ütést mért a vállalati szektorra, több cégnek kellett fájdalmas kapacitáscsökkentést végrehajtania, vagy működését a minimumra korlátoznia a vírusterjedés lassításának érdekében. Március 23-án 40 százalékkal több amerikai üzlet volt zárva január 23-hoz képest a Homebase adatai szerint, a vállalkozások tulajdonosai pedig nem táplálnak nagy reményeket a következő hetekkel kapcsolatban sem. A kisvállalkozások több mint háromnegyede – 76 százaléka – állítja, hogy negatív hatással van rá a koronavírus miatt kialakult egészségügyi krízishelyzet, 10 nappal korábban ez a szám még csak 23 százalék volt, az NFIB hétfőn közzétett adatai szerint.

Ameddig viszont a vállalkozások arra várnak, hogy tisztázódjon, hogy mégis meddig fognak tartani a tömeges lezárások, és a kormányok milyen támogató intézkedéseket hoznak, számos dolog van amelyet meg lehet tenni, amellyel az üzletek, gyárak stb. újranyitására lehet készülni, mondja Nicholas Bahr kockázatkezelési szakértő. Bahr 35 éve dolgozik kockázatkezelési területen, ezalatt az idő alatt geopolitikai, terror- és klímakockázatok kezelésében segített a vállalkozásoknak.

Most van itt az ideje, hogy a kockázatot lehetőséggé alakítsuk.

– állítja a szakértő, aki összegyűjtött hét lépesét ennek megvalósítása érdekében.

1. Törődj az emberekkel

Fontos az erős és folytonos kommunikáció az alkalmazottakkal annak megértése érdekében, hogy ők személyesen hogyan érintettek a vírus által, valamint ahol lehetséges, fontos valamilyen biztosítékot nyújtani azzal kapcsolatban, hogy hogyan tervezett az ebben való támogatásuk.

2. Irányítási rendszer kiépítése

Célszerű egy irányítási rendszer kialakítása a döntéshozatalhoz, ahol az adatokra kell inkább fókuszálni az érzelmek helyett. Ez három szintből állhat:

  • Rövidtáv, tehát az azonnali döntéshozatal az emberekkel kapcsolatban, valamint a mindennapi üzletre vonatkozóan.
  • Középtáv, például a készpénz megőrzés vagy a potenciális elbocsátások.
  • Végül a hosszútáv, mint a jelentős gazdasági hatások mérlegelése.

3. Kockázatértékelés

Még ha van is meglévő kockázatértékelési modell, ez lehetséges, hogy már nem lesz megfelelő, új létrehozása javasolt, amely a koronavírus miatti higiéniai és biztonsági intézkedésekre fókuszál az emberek, pénzügyek, technológia és a működés érdekében.

4. Külső kommunikáció

Bahr szerint krízishelyzetben a legnagyobb áru a bizalom. Fontos időt fordítani a vásárlók, részvényesek és a cég minden stakeholderjének megnyugtatására, valamint a tájékoztatásra megfelelő intézkedések létrejöttéről a vírus elleni harcban, sőt hozzájárulni a helyzet megoldásához. A közösségi média jó platform lehet ehhez, ami a vásárlók ötleteinek összegyűjtésére is alkalmas.

5. A beszállítói lánc értékelése 

Fontos megtudni, hogy a fogyasztók valóban vásárolnak-e, és ha igen akkor mit lehet nekik eladni. Ezután érdemes a beszállítókkal beszélni, viszont figyelni kell rá, hogy talán túl nagy ígéreteket tesznek. Ha a készpénzállomány szűkös, érdemes emlékezni rá, hogy nem minden üzlet készpénzzel jön létre, más termékekkel és szolgáltatásokkal létre jöhet cserekereskedelem.

6. A működési kockázatok áttekintése

Érdemes a működés minden aspektusát értékelni, és készíteni egy indulás előtti ellenőrző listát annak érdekében, hogy ha a helyzet javul, indulásra kész legyen a vállalkozás.

7. A holtidő produktív eltöltése

Szabadidőben érdemes olyan új szolgáltatások vagy folyamatok fejlesztésén gondolkodni, amelyekre korábban nem jutott idő. Ebben be lehet vonni a munkatársakat, amivel produktívnak és értékesnek érezik magukat.

Bár Bahr iránymutatása közvetlenül a vírus lecsengése után időszakra szól, a szakember hozzátette, hogy abban is segíthet, hogy a vállalkozások tulajdonosai sikeresen navigáljanak az új gazdasági környezetben, amely a vírus legyőzése után következik. Bahr szerint a változásra négy potenciális forgatókönyv képzelhető el a krízishelyzetet követően:

  • Több vállalkozás fog távmunkában működni, miután az otthoni munkavégzés működőképesnek bizonyul.
  • Az első pontot támogatja Bahr második pontja, amelyben a technológiai fejlődés, a digitalizáció fejlődése felgyorsul.
  • A harmadik pont a globalizáció újragondolása, hogy az ellátási láncok ellenállóbbak legyenek a gazdasági sokkokkal szemben.
  • Végül pedig a vállalkozásoknak is szilárdabbá kell válniuk általánosságban, a hosszú távú tervezésre összpontosítva.

A közeljövő viszont továbbra is bizonytalanságot jelent a vállalkozások számára, szakember a krízishelyzetet egy sötét alagúthoz hasonlította, végső gondolatként pedig megjegyezte:

Ami fontos számunkra, hogy emlékezzünk arra, hogy ki fogunk jutni ebből az alagútból.

Forrás: portfolio.hu

2020.04.02.